Pénzverés története, pénzérmék Magyarországon | Archív 2005 MNB | Narrátor Sinkó László #numizmatika

Pénzverés, pénzérmék Magyarországon: A kiváló Sinkó László által narrált MNB-dokumentumfilm sorozat 2005-ből.
A filmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori Látogatóközpontjának megnyitásához kapcsolódóan, oktatási és ismeretterjesztési céllal hozták létre egy több részből álló tematikus kisfilmsorozat tagjaként.

Mivel a film 2005-ben készült, a magyar forgalmi érmék közül a legmagasabb címletként még a kétszáz forintos bankjegyet említi, hiszen a ma is használt bimetál 200 forintos érmét csak később, 2009-ben vezették be.

A 2005-ös MNB-sorozat egyik epizódja a “Pénzverés, pénzérmék Magyarországon” teszi teljessé a hazai készpénzgyártásról szóló kisfilm sorozat. Amíg a Pénznyomtatás a papír alapú technológiát követte végig, ez a rész Sinkó László klasszikus kalauzolásával a fémek világába, a Magyar Pénzverő Zrt. üzemébe kalauzolja el a nézőt, bemutatva a forintérmék születését a kohászattól a készpénzforgalomba kerülésig.

Az epizód legfontosabb szakmai és oktatási pillérei a következők:

1. Az alapanyagok és a fémlapka-gyártás
A kisfilm részletesen elmagyarázza, hogy a modern érmék már nem nemesfémből (aranyból vagy ezüstből) készülnek, hanem gondosan összeállított, kopásálló fémötvözetekből.A nézők megismerhetik a forintérmék pontos összetételét: a sárgás színű érmék (mint az 5, 20 és 2005-ben még létező 100 forintos) réz, nikkel és cink ötvözetéből állnak, míg a fehéres színűek (a 10 és 50 forintosok) réz és nikkel keverékei.A film bemutatja az öntési folyamatot, ahol a folyékony fémből hatalmas hengerek segítségével pontos vastagságú fémszalagokat nyújtanak, majd ezekből nagy sebességű présekkel szaggatják ki a még mintázat nélküli, sima pénzlapkákat.

2. A vésnöki munka és a verőtövek készítése
Az epizód nagy hangsúlyt fektet az emberi szaktudásra és a művészetre. Bemutatja a pénztervező szobrászművészek és vésnökök munkáját, akik először egy nagyméretű gipszmodellt készítenek az érme előlapjáról és hátlapjáról.A film szemlélteti, hogyan másolják le és kicsinyítik le ezt a mintát egy speciális pantográf géppel az acélból készült verőtövekre (a nyomóformákra). Ezeket a szerszámokat végül mikroszkopikus pontossággal, kézzel finomítják és edzik meg, hogy bírják a hatalmas fizikai terhelést.

3. A peremezés és a verési folyamat
Mielőtt a lapkákból érme válna, átesnek a peremezésen. A film megmutatja, hogyan alakítják ki az érmék szélét, ami nemcsak esztétikai kérdés, hanem a hamisítás elleni védelem része is (például a recézett vagy feliratos perem).A folyamat csúcspontja a pénzverő automata működése. A gép elképesztő sebességgel – percenként több száz darabot ontva magából – hatalmas, több tíz tonnás nyomással préseli rá a verőtövek mintáját a fémlapkákra. A film lassított felvételeken mutatja be, ahogy a fém a nyomás hatására szinte plasztikusan „befolyik” a vésés mintáiba.

4. A kétszínű (bimetál) érmék technológiája

Mivel a filmet 2005-ben forgatták, külön fejezet foglalkozik az akkori legmodernebb hazai technológiával: az új, bimetál (kétszínű) 100 forintos érmével (amelyet a korábbi, könnyen hamisítható egyszínű verzió helyett 2002-ben vezettek be).A narráció lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan préseli össze a gép a külső sárgaréz gyűrűt és a belső kupronikkel magot olyan elemi erővel, hogy a két különböző fémötvözet roncsolás nélkül elválaszthatatlanul egybeolvad.

Miért volt ez fontos a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak?

A Szegedi Tudományegyetem JGYPK Történelem segédtudományai tananyagában ez az epizód a klasszikus numizmatika (éremtan) és a modern kohászat közötti összekötő kapocs. Segít a hallgatóknak megérteni, hogy a középkori kézi kalapácsos pénzveréstől milyen technológiai fejlődés vezetett a mai, teljesen automatizált és számítógéppel vezérelt vertpénz-gyártásig.

Érmék, bankjegyek valamint tárolóeszközök:
https://webnumizmatika.hu